118 sziget �s milli�nyi fa c�l�p seg�ts�g�vel emelkedik ki a tengerb�l Velence, a „Lag�n�k kir�lyn�je” Olaszorsz�g �szak-keleti partjain�l. Velence nem olyan, mint b�rmely m�s v�ros a vil�gon. Gyakorlatilag az elm�lt 600 �vben szinte semmit sem v�ltozott, a v�ros �s a csatorn�k �gy n�znek ki, mintha egy t�bb sz�z �ves k�pesk�nyv elevenedne meg. A v�ros tele van az elm�lt �vsz�zadok legh�resebb m�v�szeinek �s �p�t�szeinek remekeivel, nem csoda, hogy �vente t�bb milli� l�togat� �rkezik, hogy �t�rezze a vil�gon egyed�l�ll� v�ros atmoszf�r�j�t. Velence az a hely,  ahova nem a nevezetess�gek miatt megy az embert, hanem mag��rt a v�ros�rt, ami �nmag�ban a l�tnival�. Mi most m�gis megpr�b�ltuk �sszeszedni Velence legszebb �s legh�resebb l�tnival�it.

S�hajok h�dja (Ponte dei Sospiri)

Velence legh�resebb h�dja a Rio di Palazzo csatorna felett �vel �t �s k�ti �ssze a D�zse palot�t (Palazzo Ducale) a b�rt�n  (Prigione) �p�let�vel. Az 1600-as �vekben, isztriai k�b�l �p�lt h�d Antonio Contino, a Rialto-h�d tervez� unoka�ccs�nek munk�ja. A h�d elnevez�se az angolt k�lt�t�l, Lord Byront�l sz�rmazik, aki Bridge of Sighs-nek nevezte az az�ta (S�hajok h�djak�nt) vil�gh�r�v� v�lt hidat. Ma m�r azzal a legend�val magyar�zz�k a n�v eredet�t, hogy a D�zse-palot�ban �t�lkez� b�r�s�gr�l a b�rt�nbe �tk�s�rt emberek s�haja volt hallhat� a h�don. A Ponte della Paglia nev� kis h�dr�l – remek kil�t�s ny�lik a S�hajok h�dj�ra.

San Giorgio Maggiore

A D�zse-palot�val �tellenben a Szent M�rk �b�lben, San Giorgio Maggiore kicsiny sziget�n fekszik az azonos nev� 16. sz�zadi templom. A nagy renesz�nsz �p�t�sz Andrea Palladio �ltal tervezett templom homlokzat�t a vil�g legszebbjei k�z�tt tartj�k sz�mon. A gy�ny�r� templom k�t �kess�ge Tintoretto festm�nyei, az “Utols� vacsora” �s a “Mannaes�.” Mindenk�pp menj�nk fel a harangtoronyba (Campanile), ahonnan a legszebb kil�t�s ny�lik Velenc�re.

Ca ‘d’Oro

A 15. sz�zadi palota�p�t�sz Giovanni Bon �s fia Bartolomeo �ltal tervezett Palazzo Santa Sofia vagy k�zismert nev�n a Ca ‘d’Oro �p�t�s�t Marino Contarini, a gazdag velencei keresked� 1420-ban rendelte meg. A g�tikus palota 10 �vig �p�lt, kor�nak legdr�g�bb alapanyagainak felhaszn�l�s�val, a d�sz�t�shez cin�berv�r�st, ultramarint �s aranyf�st�t haszn�ltak. A Ca ‘d’Oro az egyik legkifinomultabb, g�tikus st�lus� palazzo a Grand Canal-on, falai k�zt ma a Galleria Franchetti m�k�dik. Franchetti b�r� a XIX. sz�zadban v�s�rolta meg az �p�letet, helyre�ll�ttatta, majd 1916-ban p�ratlan m�kincseivel egy�tt az �llamnak adom�nyozta.

Santa Maria della Salute

A Canal Grande torkolat�t ural� Santa Maria della Salute, a barokk �p�t�m�v�szet egyik legeleg�nsabb alkot�sa.
A fogadalmi templomot az 1630-as pestisj�rv�nyt k�vet�en, – melynek Velence lakoss�g�nak mintegy egyharmada �ldozatul esett – �p�tett�k Sz�z M�ri�nak. Bels� d�sz�t�se is m�lt� sz�p k�lsej�hez Tiziano a Szentl�lek elj�vetel�t �br�zol� festm�nye, valamint Tintoretto K�nai menyegz� alkot�sa is szemk�pr�ztat�.

Ca ‘Rezzonico

Nincs a Grand Canal impoz�ns palot�i k�z�tt egy sem mely, jobban jelk�pezn�, milyen volt az �let a
17.-18. sz�zadi Velenc�ben, mint a Ca ‘Rezzonico. A palota b�lterme k�zel 200 �vig adott otthont Velence legf�ny�z�bb partijainak, a fels� t�zezer n�ha h�bortos kicsapong�sainak, mely �letform�nak t�k�letes k�pvisel�je volt a h�res cs�b�t� Casanova.  Ca’Rezzonico ezeknek az �rz�ki �lvezeteknek a kor�ba k�n�l bepillant�st. Itt tal�lhat� ugyanis a Museo del Settecento Veneziano, a velencei XVIII. sz�zad m�zeuma.

Szent M�rk t�r (Piazza San Marco)

A vil�g legszebb ter�nek tartott Szent M�rk teret Nap�leon Eur�pa t�rsalg�j�nak nevezte. Mivel ez az egyetlen k�zt�r Velenc�ben a Szent M�rk t�r a v�ros k�zpontja. A k�v�z�kkal �s Velence legh�resebb l�tnival�ival – San Marco bazilika, D�zse-palota stb. – k�rbevett t�r a v�ros term�szetes epicentruma.

Rialt� -h�d (Ponte di Rialto)

A Grand Canal felett �t�vel� n�gy h�d k�z�l az isztriai k�b�l, Antonio da Ponte tervei alapj�n 1588–1592 k�z�tt �p�lt Rialt�-h�d a legr�gebbi. A Rialto Eur�pa egyik legnagyobb kereskedelmi csom�pontja volt, a k�z�pkorban innen ellen�rizt�k a keleti �s nyugati vil�g k�z�tti �ruforgalmat. Az aranykornak 1499-ben lett v�ge, mikor Vasco da Gama megker�lte a J�rem�nys�g- fokot,  az �j �tvonal felfedez�se pedig v�get vetett Velence kereskedelmi monop�lium�nak.

D�zse palota (Palazzo Ducale)

A vir�gz� sz�zadaiban a Velencei K�zt�rsas�g,  legmagasabb rang�, �lethossziglan v�lasztott �llami tiszts�gvisel�i a d�zs�k voltak. A D�zse-palota nem csak a d�zse lak�helyek�nt, de a v�rosi hatalom �s k�zigazgat�s k�zpontjak�nt is szolg�lt. A Szent M�rk t�ren �ll� D�zse-palota k�t �temben k�sz�lt, a keleti sz�rny, amely szemben�z a Rio di Palazzo 1301 �s 1340 k�z�tt �p�lt, a nyugati sz�rny, szemben a Piazetta San Marco-val a k�vetkez� 110 �vben. Ma a l�togat�k, a “Titkos �tvonalak” s�ta keret�ben megismerhetik a rejtett �tj�r�kat, a priv�t szob�kat, k�nz�kamr�t, �s a b�rt�ncell�t, ahonnan Giacomo Casanova 1756-ban megsz�k�tt.

Grand Canal (Canal Grande)

Nincs jobb m�dja annak, hogy megismerd Velenc�t, mint v�gig gondol�zni a Grand Canal-on. Egy olyan v�rosban, ahonnan az aut�k ki vannak tiltva, gondol�k, v�zi taxik �s a vaporettok (v�zibuszok) a k�zleked�s alapjai. A v�ros v�zi f��tvonala k�gy�zik kereszt�l a v�ros k�zpontj�n, a Szent M�rk-bazilik�t�l a Santa Chiara-templomig. Mindk�t partj�t rom�n, g�tikus �s renesz�nsz templomok �s palazzok szeg�lyezik. A Grand Canalt n�gy h�d szeli �t, a legh�resebb k�z�l�k a 16. sz�zadi Rialto-h�d. A legjobb id�pont a haj�k�z�sra a t�meg el�tti kora reggeli �r�k, mikor a csatorna arany f�nyben csillog.

Szent M�rk Bazilika (Basilica di San Marco)

A Szent M�rk t�r fens�ges 30 emeletes harangtornya Campanile �s a hatalmas bazilika a k�t legn�pszer�bb turisztikai l�tv�nyoss�g Velenc�ben. Mindkett� a 9. sz�zadban �p�lt, b�r m�r t�bbsz�r �t �s �jj��p�tett�k az �vsz�zadok sor�n, de eredeti egyed�l�ll� biz�nci �s g�tikus �p�t�szeti st�lusjegyei ma is j�l felismerhet�ek. San Marco bazilika mutatja meg mindazt a vagyont �s pomp�t, amit Velence, mint katonai �s kereskedelmi hatalom felhalmozott.  A templom belsej�t a mozaikokon k�v�l, antik csill�rok, gy�ny�r� oszlopf�k, m�rv�ny sz�sz�k d�sz�tik, a f�olt�ron pedig a k�z�pkori �tv�sm�v�szet egyik legkiemelked�bb alkot�sa a Pala d’Oro egy ikonoszt�z l�that�.

A Campanile a Szent M�rk-bazilika harangtornya  Velence egyik legismertebb l�tnival�ja. A jelenlegi torony csup�n a huszadik sz�zad elejei rekonstrukci�ja az eredeti toronynak, amely 1902-ben �sszeomlott. Egy lift viszi f�l a l�togat�kat a harangtoronyba, ahonnan csod�latos kil�t�s ny�lik Velenc�re �s a lag�n�ira.

Az eredeti cikkhez klikk ide.

Tov�bbi k�pek pedig itt.