| Garda-t : Bvebben a Scaligero Kastlyrl- Sirmione |
Bvebben a Scaligero Kastlyrl- Sirmione
Trtnelme:
A tizennyolcadik szzadban, Sirmione, mr a szervezett szabad kzssg rsze lett a Della Scala Verona tartomnyoknak, ltaluk plt az impozns erdtmny, ami a falut s a kiktt vdte.
A pontos dtumot nem tudni, amikor a vr plt, amelynek a clja a katonai vdelem volt.
A tizenhatodik szzadban kezdd lass, de feltartztathatatlan hanyatlsval egyidejleg megnvekedett a kzeli Peschiera (kzeli vroska a Garda-tnl) jelentsge.
A vr els rsze egy rmai erd romjaira lett pitve, a f udvar, a hrom torony s kt bejrata egy felvonhddal a ks tizenharmadik szzadban (1277-1278) plt.
Sirmione 1405-ben a Velencei Kztrsasg al kerlt s fenntartsval megtartotta vezrl s vdelmi funkcijt.
Ltogats a vrban:
A vrba lpve ngyszgletes f udvarra rnk, krbe magas falak s saroktornyok.
A bal oldalon az udvaron ll az rtorony.
A kastly legendja:
Mint miden vrnak, ennek is megvan a maga szelleme, aki vndorol a termeiben viharos jszakkon.
A legenda szerint Ebengardo lt a kastlyban felesgvel Ariceval, egy ess s szeles jszaka egy lovagnak adtak menedket.
A vendg gy dnttt, hogy brmi ron megszerzi magnak Aricet, s jjel beosont a szobjba.
Ebengardo a n sikolyra bred, beszalad Arice szobjba, de amikor a szobba rt, mr csak a halott felesgt tallja lte, akit a lovag tbb tr szrssal lt meg.
Heves dulakods kzben Elaberto (lovag) meghal illetve Ebengardo is, aki, amirt nem vdte meg a szerelmt arra lett tlve, hogy tovbbra is az lk kztt kisrtsen, mint egy szellem igy rkre elvlasztva szeretett felesgtl.
Kpek itt.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
